Néha hallok valami szellemességet, aminek épp csak nincs fingszaga, de a hajam azért megmozdítja.
Korábban csobogtam már a meglehetősen formabontó elképzeléseimről, amikben nem szerepel sem orbán, sem gyurcsány mértani feldarabolása egy körfűrésszel és csak a legritkább életpillanatokban érzem azt, hogy Magyarország olyan mint egy túlnépesedett lakatlan sziget (jól olvasod), ahol mindenki nagyon önálló, nagyon gyakorlatias, nagyon okos, nagyon rátermett ...és nagyon egyedül van.
Kotlunk a magunk alkotta szürreális életfelfogáson, aminek olyan alapkövei vannak, hogy:
- "Nem én voltam"
- "Nem tehetek róla"
- "Egyedül mit tehetnék?"
- "Ő a hibás!"
- "Én jobban tudom!"
És folyamatosan azon meditálunk, hogy történelmi eleink milyen hatalmas, elképesztő, óriási, világrengető, kolosszális, fantasztikus, felfoghatatlan, grandiózus, észvesztő csodái voltak a világnak, miközben a jelenben egy közepes méretű szalmaszál arrébb rakására facebook csoportok szerveződnek, ahol mindenki a másikat okolja, hogy miért nem dolgozik a megaprojekt kivitelezésén.
- Me' hallod! A Botond olyat odabaszott Bizánc kapujára, hogy beszakadt! Na azok voltak a nagy idők!
Persze ha kirísz a tömegből, akkor beüt a probléma, mert vagy rögvest Isten csinálnak belőled és ha nem teszel napokon belül csodát, akkor keresztre is feszítenek a megingathatatlan és őszinte szeretet minden odaadásával és irgalmatlanságával...
Vagy!
Vagy sandán végig mérnek mikor kiderül, hogy lelógsz az átlagról, mint abrosz az ebédlőasztalról és a népek egy része lelőne, ha történetesen van nála fegyver, a másik része meg megértően rázogatja a kezed, miközben olyan baromságokat ismételgetnek, hogy: én megértelek, együtt érzek veled, segítek, stb. Mintha lehetne azon segíteni, hogy valakinek barna a bőre, pajesza van, testileg, lelkileg, érzelmileg másképp ért, lát, érez, gondolkodik, mint az a tömeg, amit akkor látsz, amikor délután fél négykor betaposnak a hetesbe a Keleti és a Blaha között.
Persze a társadalom lassú eltompulása nem Hungaricum, de vannak benne nemzeti jellegzetességek. Például bármerre néz az ember szarvakat lát és nem vikingek hordják, hanem választóknak nevezett ökrök.
Ebbe a nemzeti mázgába csöppent bele korunk egyik legnagyobb celebje: a covid.
Ő ma a világ legnagyobb sztárja. Feszt a Tv-ben rizsáznak róla. Kiderült, hogy van aki belehal, van aki nem, van aki elkapja, van aki nem, van aki fél tőle, van aki nem és van aki úgy gondolja, hogy ebben a sztoriban túl sok a homály, és roppant kevés a tényadat.
A népek így félnek, mert a covid
- az egy olyan... ööö... na mondjad már! Szóval tudod. Egy olyan kis izé, ami ha megizél, akkor megbaszhatod... és azt hallottam, hogy a Terka bátyjának a nagynénje is benne van. De nem szűrték, nem látta orvos, eltiltották őt is meg a párját is, de a párját két hét után mán elengedték...
HONNAN?
Ehhez képest egy UFOsztori gyakorlatilag a Révay Lexikon egyik szócikke.
És akkor ott vannak a táborok.
A nemveszekfelmaszkotmertminek, és a buvárruhábanmegyekkenyérért halmazai között ezerféle átmenet van, a hiszek és nem hiszek változatai szerint és ha ezt történetesen az ember egy olyan szögből figyeli, ami minden halmazon kívül van, akkor felsejlik egy teljesen és tökéletesen ismerhető mintázat.
A covid eszmeisége pontosan úgy és olyan módon terjed, olyan módon magyarázzák, mint ahogy Istenről és/vagy egy vezető politikusról beszélnek.
Az eltérő halmazok, eltérő emberei, eltérő véleménycsodákban bőgik azt, amit a véleménybikák - kolomplengetés közepette - mondanak nekik.
Tényleg jobb lenne egy zombiapokalipszis, mert azt még valahogy megemésztettem, hogy Putyin, Trump, Merkel, Macron és ebbe a sorba befér Orbán és Gyurcsány is, pont ugyan azon matematika modellek mentén csoportosítja és tömöríti halmazokba az embereket, mint most a koronavírus.
Ez az egész betegség mára már nem szimplán egy élettelen de hatásmechanizmusokat indukáló vírus, hanem egy olyan hitvallás, amit rommá lehet magyarázni épp a szerint a nézőpont szerint, ami számunkra érthető, világos, elfogadható, vagy épp ellenkezőleg, zavaros, bonyolult és vállalhatatlan.
A covid ma a világ legnagyobb hatalmú politikai szereplője, a világgazdaság legfőbb befolyásoló tényezője. Beszéli a Föld összes nyelvét, kapcsolatban van a világ minden országával és lakosával és értelmezési nézet szerint bármit tesz az azonnali hatást gyakorol mindenre.
Na most ha ezt vallási összefüggésben nézzük, akkor a covid vagy egy új messiás, vagy maga az antikrisztus. Ha eltekintünk a hitéleti megközelítéstől, akkor a covid a világ jelenlegi ura, a világuralom megteremtője, egy abszolutista király, aki kénye, kedve szerint avatkozik be BÁRKI ÉLETÉBE.
Egy súlyos gondom van.
Akár egyik, akár másik nézet az igaz, akármilyen mértékig elfogadom egyiket, vagy a másikat, esetleg ezek valamilyen permutációját, akkor arra kell rájönnöm, hogy egy vírus, aminek se agya, se lelke, se élete, se gondolatai, történelme, hazája, pénzneme, stb. nincs...
...Lelakja a fejlett, gondolkodó, önmaga erejétől, képességeitől, lehetőségeitől és tetteitől megrészegült emberiséget.
Vajon mégis hol állhatunk mi a világegyetem fontossági ranglétráján, mégis mennyiben számítunk az istennek, az ördögnek, a földönkívülieknek, vagy bárkinek, ha egy szimpla 0,06-0,14 mikron átmérőjű agyatlan parány képes mindent szétverni, amihez valaha köze volt az emberiségnek.
Szóval - mint már említettem - ha eddig nem érezted magad egy nagy és szépen formált nullának, ha úgy vélted, hogy a történelem naggyá tett az őseink által, vagy úgy gondolod, hogy különb vagy azért mert rózsaszín hetero, keresztény, férfiként osztod az észt, akkor időszerű lenne mélázni, hogy mi a jobb?
Az, hogy baromira egyformák vagyunk?
Vagy az, hogy különbözünk?
Juhász Zoli
